Kijöhet-e a nyerő kombináció a játékgépen többször is egymás után? A válasz nem igényel különösebb gondolkodást, nem kell nagy játékosnak sem lenni hozzá. Az egykarú bandita a 19. század végén csapott le először valahol a szerencsejáték világában, San Franciscoban. A feltaláló Charles Fey, aki 1875-ben fejlesztette ki Liberty Bell nyerőgépét, amely a Sitman & Pitt póker automata továbbgondolt változata.

Fey később a 'Mills Novelty Co.' örökösével, Herbert Stephen Mills-szel tökéletesítette játékát. Nem gondolnánk, de az első nyerőgépeket kifejezetten a nők szórakoztatására tervezték. Míg a férjek füstös szalonokban kártyáztak, addig az asszonyok pörgettek. A nyerősort csengő szó jelezte. A jutalom cigaretta, vagy édesség lehetett. Miként lett a kártyajelekből dinnye, citrom, szilva, cseresznye? Az első gyümölcsös játékgépek 1907-ben kerültek ki Novelty chicagói manufaktúrájából. A tárcsákon szereplő szimbólumokat a Bell-Fruit Gum Co. rágógumi gyártó cég akkor már jól ismert ikonjai közül választotta ki egy Ode D. Jennings nevű nő, akinek a tervei alapján később flipper gépeket is piacra dobtak.

Amióta a cukorkákat felváltotta a pénznyeremény több férfi, mint nő játszik rajta. 

Az 1930-as években mutatták be a már Jackpottal is kecsegtető nyerőgépet.

A félkarú rabló szerepében, Marylin Monroe.

Az egykor üres zsebbel Amerikába emigrált német feltaláló életét gazdagon és tündöklésben élte le. A játékszoftver fejlesztő vállalatok innovációjának köszönhetően a slotgépek ma is sikeresek, minden hónapban megjelenik egy már a virtuális világban is. A klasszikus kaszinók jövedelmének legalább 70 százaléka a félkarú rabló zsákmányából származik. A bevételek közel 30 százalékát kényszeres játékosok tolják bele. Ha veled is megesett már a szitu, hogy kávézni egy barátoddal csak abban az esetben tudtál, ha leültél mellé és bejáratot gépéhez, akkor jól tudod, hogy ez már egy másik fejezet...  

Kizárólag a szerencse irányítja?